Hát az meg mi fán terem? Hallom néhányatok kérdését ..…Olyan, aki meghallgat, aki odafigyel, aki csak Rád figyel, aki érdeklődik és kérdez…

De komolyan! A XIX. Század végén, és a XX század elején a társalkodónő egy családi alkalmazott volt, akinek a feladatai közé tartozott a női családtagokkal való beszélgetés, társalgás, és azok különböző eseményekre való kísérete. A családdal lakott és részt vett az életükben.

Mára már alaposan megváltozott az élet, a nők szerepe és életmódja is. Nem tudom, egyáltalán létezik e manapság társalkodónő, de miért ne teremthenénk egy úgy műfajt? A figyelem, egy tartalmas beszélgetés, minőségi együttlét manapság hiánycikk, pedig oly sokan vágyunk rá. Részemről egy ilyen szolgáltatást kívánok nyújtani, ahol én adom az időmet, szívemet, lelkemet, képzettségemet, felkészültségemet és elkötelezettségemet a beszélgetőpartnereim részére, akik lehetnek bármely nem, etnikum, vallás, korosztály és társadalmi rang képviselői. Csak hozd magaddal a lelked.

Nos, fenti kérdésre válaszolva, a mai modern társalkodónő önnálló, dolgozó nő, nem lakik a családdal, saját élete van. Szolgáltatást nyújt, idejét, szaktudását, felkészültségét, szívét, lelkét elkötelezettségét nyújtja a Beszélgetőpartnereinek. A szolgáltatásnak ára van, az árból pedig adót és egyéb juttatásokat fizet, hogy hasznos tagja legyen a társadalomnak.